Egy a tizenkettőből....

Nyárelő

      Kékell a Küküllő,
      talán a nevét is
      kékellő színéről
      kapta ez a szép víz.

      Kikeleti kék ég,
      nyárelői árnyak
      összeszoktak szépen,
      és nevévé váltak.

      Vagy az örök fűzfák
      lombja közt üdülő
      legelső rigónak
      füttye a Küküllő.

      Kékellő Küküllő,
      kökényszemű tündér.
      Szívemhez, nyelvemhez
      hozzáédesültél.

      Járhatok akárhol,
      minden folyóparton
      a te nyárelői 
      susogásod hallom.

Kányádi Sándor