Legyen ez a blog egy sziget ahová elvonulhatunk egy kis csendre, ahol a vers szépsége gyógyítóan megsimogat ha fáj az élet, és velünk ujjong ha szétosztanánk az örömöt.Ahol, ha játszani támad kedvünk,játszhatunk.
2010. november 9., kedd
Ingrid Sjöstrand: A felnõttek furcsák néha
A felnõttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával pédául.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az egész kötet itt lehetne. .o)) Nagyon szeretem ezeket a verseket, sőt szinte az egész "skandináv" irodalmat.
VálaszTörlés